A 19. és a 20. század fordulójának mozgalmas eseményei Európában a művészet, tudomány és a közélet területén, megérkeztek Budapesten keresztül Szabadkára is – melyek akkor ugyanabban az országban helyezkedtek el. Az volt a béke és a gazdasági fejlődés időszaka, amikor Szabadka teljes építészeti lendületben állt. Az Európából érkező változások lassan beolvadtak Szabadka építészetébe is, azonban továbbra is két irányban haladtak tovább, két áramlatban.

Míg az egyik ilyen áramlat az európai központok felé fordul, mint München, Bécs, Párizs, London, addig a második dominánsabb a szecesszió nemzeti, magyar változata felé fordul. Habár az európai számosabb, a magyar változat csak néhány példával is, de helyszínével, nagyságában és rendeltetésével uralkodik a városon, és hozzájárul ahhoz, hogy Szabadka a szecesszió városa elnevezést viselje. Ezek természetesen a városháza, a zsinagóga, a Raichle-palota, egyes bankok...

Az avantgárd magyar művészek, európai kollégáikra való tekintettel, úgy vélték, hogy az ipari fejlődés minden szép megsemmisüléséhez vezet, ezért a művészetet be kell vezetni a mindennapi életbe, a népi építészetre és a hagyományra támaszkodva, helyi anyagok alkalmazásával. A nemzeti jellegzetességek után kutatva, a nemzeti alkotókészséget és a nemzeti építészetet tanulmányozván, a szecesszió magyar változata jellegzetes és felismerhető építészeti nyelvezetet hozott létre.

A helyi építészek minden művésziessége, készsége, tudása és utazásai mellett, csupán a Budapesti és más városok alkotóinak alkalmazása hozta el a nagyvárosok szellemiségét és az új hullámokat Szabadka építészetébe. Itt meg kell említeni Komor Marcellt és Jakab Dezsőt, Raichle Ferencet, a Vágó fivéreket, Vadas Pált, és a helyi építészeket is akiket ezt elfogadták, mint Mačković Titus vagy Salga Mátyás.

A szabadkaiak nagy vágya és azon európai építészek, művészek és kézművesek nagy ihlete, akik számos szecessziós épületet emeltettek, olyan műveket teremtettek Szabadkán és a közeli Palicson, melyek egy évszázaddal később is ugyanolyan gyönyörűek, vonzóak és érdekesek.

Ausztriában, a szecesszió, mint Bécsi szecesszió volt ismert, Németországban, mint Jugendstil, Franciaországban és Belgiumban pedig mint Art Nouveau, Angliában, mint Modern Style, Olaszországban, mint Virágos stílus és az Osztrák-Magyar Monarchia területén, mint szecesszió.